20. Ismét kórház

Jiyong szemszöge:

Már megint egy nő szívét törtem össze. Akkora egy balfék vagyok, h az leírhatatlan. Amint ______ elrohant, egyből utána szaladtam, a csajt faképnél hagyva. Láttam merre szaladt, de direkt nem akartam rögtön odamenni, és letámadni. Akk mentem oda, amikor már egy srác karolta át. Az a srác is tökre jóba akart velem lenni, de mondtam neki, h majd egyszer, de most fontosabb dolgom van. Láttam, h leül a folyópartra, így távolabb megálltam tőle, és hozzászóltam.
- Az nem az volt, aminek látszott.
- De pontosan az volt. Mi csak gyerekkori barátok vagyunk, nem szex társak. - vágta hozzám érzelmetlenül.
-______ kérlek. Még akk rendeltem őt, azt az örömlányt.. amikor megérkeztem. Gondoltam pihenek valamennyit, aztán pedig kiélem magam. Nincs szerelmi életem, se barátnőm, és csak ilyenre jutotta. Aztán mikor megláttalak téged, újra felcsillantak a remények. - sóhajtottam egy nagyot, hátha meg tudom hatni szavaimmal.
- És ezt most el kéne hinnem? - állt fel, h rám tudjon nézni, majd ahogy megfordult, tudom is én h, de belecsobbant a folyóba.
- ÚRISTEN! - rohantam oda, h elkapjam a kezét, de a sodrás beljebb vitte őt.
- HÉ TE! - kiáltottam oda az előbbi srácnak, akit elküldtem.
- Igen?
- Hívd a mentőket! ______ beleesett a folyóba, én pedig kihúzom őt. Milyen mély itt oldalt a part mellett? - kérdeztem, miközben ______ táskájába tömtem a dolgaimat, amiket féltettem.
- Olyan 2 és fél méter kb.-közben hívta is.
Kivettem a farmeromból az övet, levettem a cipőm, aztán úgy ahogy voltam beugrottam utána. Mivel kurva sötét volt, kibaszottul nem láttam semmit, és még ideges is voltam.
- ________! - kiáltottam a nevét, és füleltem, hátha valami hangokat hallok.
Körül néztem, és akk láttam meg a folyó közepénél őt. Kapálózott, én pedig gyorsan úsztam felé. Épp lemerült volna, amikor megragadtam a karját, s a felszínre húztam. Elhanyatlott a feje, és teljesen jéghideg volt.
- Tarts ki kérlek! - suttogtam, és a part felé vonszoltam őt.
Kint már a mentősök vártak minket a parton. Egyből elvették _______-t tőlem, aztán egy hordágyra tették, és élesztgették. Nagyon megijedtem, h meg fog halni, de szerencsére nem, mert felébredt, és vacogott akár a nyárfalevél. Betakargatták mindenféle pléddel, és ilyen alufólia szerű takaróval is, h felmelegedjen. Rám is terítettek egy plédet, és forró teát adtak, nagyon fáztam, nem tagadom, de az életem értelmét mentettem meg, ami most fontosabb volt az én szaros egészségem miatt.
- Ji..i..yo..ong.. - vacogta, és próbálta a szavakat kiszűrni fogai között.
- Ne beszélj. Melegedj fel Jagiya. Aztán megbeszélünk mindent. - tolták be mellém, aztán a doki betette a cuccokat a lábamhoz.
- Merci. - sóhajtotta, aztán behunyta a szemeit.
Végig simítottam jéghideg arcán, aztán bevittek minket a kórházba. ______-t bent tartották megfigyelésre, én persze bent voltam vele. Melanie észbe kapott hála az istennek, és betrappolt hozzánk.
- Jiyong, azonnal velem kell jönnöd. - húzott el magával.
- Mit akarsz? - kaptam el a karom.
-1. Kopj le a lányomról. 2. Ne csábítgasd el őt, h így és úgy viszed őt Koreába! Nem fog menni! 3. Menj vissza oda ahonnan jöttél, ne itt rontsd a levegőt. - vágta a képembe.
- Ehh. - ennyit tudtam kinyögni, a keze csattant az arcomon.
- Ezt pedig azért kaptad, mert a folyóba zuhant te istentelen!
- Ha nem lettem volna ott, rég halott lenne. - újabbat kaptam volna, de megszorítottam a csuklóját.
- Áh, eressz el.
- Ne akard, h felnyomjalak fizikai bántalmazás miatt. Amúgy meg, ha tudnád, _____ nem tud úszni. És tényleg örülhetsz, h megmentettem őt. - mentem vissza, majd összekapkodtam a cuccom, de akk már nem éreztem valami túl fényesen magam.
Felöltöztem, aztán visszasétáltam a szállodáig, és pont a recepciónál a portás kapott el, s vittek fel a szobámba.